Szabad szappanozni, avagy a lusta Tökmag históriája

Jháááj... ígértem én mindent, tudom, de csak nem jött össze. Bíróság, gyermekelhelyezés, nyelvvizsga kudarc (miértisne), családlátogatás... szóval nagyon összejött. De itt a beszámoló végre! :) Nagyon sok minden történt velem (velünk), sok is lenne elmondani mindent, úgyhogy csak dióhéjban írom le.

Ugyebár volt egy nagyon rossz időszakom, mikor is kiderült, hogy tényleg beteg vagyok - egy jóideig nem volt kedvem semmihez, de persze a napi robotot csinálni kell... azóta tényleg eltettem magamban ezt a dolgot, és a családnak sem beszélek többet róla, és nem csak azért, mert nem a stílusom a nyávogás az egészségügyi állapotomról, hanem azért, mert nálunk van egy olyan hülye szokás, (ezt szerencsére nem örököltem) amikor is ha valaki panaszkodik az egészségügyi állapotára akkor beindul a versengés, hogy: Jajigennekemis,nekemezabajom,engemishasogat,nekematérdem,azenyémjobbanfáj. Eh. Szóval inkább hagyom. 

De addig is, hogy lefoglaljam magam, és hogy ne nyavíkoljak a kis szánalmas életem miatt,

megtaláltam életem egyik legjobb hobbiját, ami azt hiszem soha nem is fog abba maradni: ez pedig a szappankészítés. Imádom imádom és imádom. Minden egyes kis csodámhoz egy kis érzelmi szál fűz, mindennap megszagolgatom őket, megnézegetem, megkérdezem tőlük, hogy vannak. (Nem röhögni! :D) Készítettem már söröset, zöldteás - kecskecstejeset, karácsonyi illatút, sószappant, kecsketejes - körömvirágosat, mentás - csokisat, muffin alakút, Tussah selyemeset. Teljesen kikapcsol, és valami isteni érzés, amikor a munkád eredménye másnapra egy szép, kemény kis csoda lesz. Sajnos sokat kell várni mire megérnek (min. 4 hét), de érdemes kivárni. Az estéim azzal telnek, hogy bújom a cikkeket, kérdezem a tapasztaltabb szappankészítőket. tanulom a fortélyokat, technikákat. Így hát végre elszórakoztatom magam, sőt végre a bőröm is jól érzi magát. Hogy miért? Hamarosan elindul a szappanos oldalam, majd ott megírom. :)

Persze nem rólam szól ez a blog, van énnékem egy csodás, nagyszájú 16 hónaposom, aki már rengeteget fejlődött. :) 

• Mostanában nagy kedvence a Khumba mese filmzenéje, amit naponta cca százhuszonhatszor nézünk meg (:D), de a kispöcök imádja, szóval nincs mese, nézni kell. :D Egyébként meg is van a hatása, ugyanis egész nap azt hajtogatja, hogy 'umba 'umba, eéééééj! Komolyan. Ugyanez a helyzet a Nád a házam teteje című nótával is, csak akkor az orrához teszi a hüvelykujját, mint az Alma együttes videójában az énekes.
• Lépcsőzik, fellépőre mászik fel, egy csomó mindent felismer, megmutatja, mi hol van, és nem mellesleg trükkös: képes volt odacipelni a párnát a fésülködő asztal elé, hogy ráállva felérje a bútoron lévő dolgokat. 
• Kb. 10 - 11 foga van (nem tudom megnézni soha)
• Nagyon szenzibilis. Soha nem lehet tudni, hogy mikor min sértődik meg. Ha valamiért rácsapok a kezére (mert pl. olyanba nyúlna, mit nem szabad, vagy szándékosan idegesít (mert szokta :D), akkor meg sem nyikkan, mert tudja, hogy bűnös - amikor hozzá sem nyúlok, csak rászólok, akkor úgy elbőgi magát, hogy alig lehet megnyugtatni. Sokszor van olyan, hogy amikor felveszem, ráhajtja a fejét a vállamra és megveregeti a vállam. :D Ma például mikor előtte ültem a földön, ő pedig a kanapén, rátette a fejét az enyémre, és átölelte a nyakamat.... :) 

És hogy jár - e már? Naaa azt nem.! Ő??? Még mindig cipelem a 10 kilós fenekét, azok az ismerős babák, akik pedig később születtek, már régen nyargalnak... hát ez van. Hogy nekünk minden úgy jön, ahogy kéne!? Hogy legalább ez simán menjen!? :D Na persze! Ébresztő aranyapám! Egyelőre annak is örülök, és pattogok mint egy szorulásos pingvin, mikor megáll egyedül több másodpercig. De eszében sincs elindulni. Bezzeg a tánc... az már megy az asztal mellett, meg a csárdás.

Tegnap voltunk a rokonoknál látogatóban, jól éreztük magunkat, Levi úgy kotort a hatalmas lakásban, mint a huzat. :) A napunk persze úgy kezdődött (a jó családi hagyományt követve), hogy otthagytuk az állomáson a sport babakocsit. El lehet képzelni azt a szituációt, amikor mind a négyen "díszmagyarban" készülődünk le a vonatról, amikor apám felbődül a kupéban, hogy "Ejjbax@*X!+% meg a kocsit meg otthagytuk az állomáson!" De végül is meglett szerencsére, elrakták nekünk... :D 

Szóval ez volt nálunk, remélem behoztam a lemaradást. ;)

KICSI mellett NAGYOT spórolni #1 - Kedvezmények

Sziasztok! Mivel volt aki hiányolta a spórolós tippeket, úgy gondoltam, hogy összeszedem azokat a dolgokat, apróságokat, amik nekem sokat segítenek abban, hogy (még ha nem is a hónap végéig) minél tovább legyen pénz a tárcámban. :) Egy baba nagyon drága dolog, ezt mindenki tudja. Talán sokkolóan hangzik, de egy közelmúltban készült felmérés alapján átlagosan alsó hangon is legalább 13-15 millió forintba kerül egy gyermek felnevelése. Egy biztosító kutatása szerint egy csecsemőre nagyjából havonta 30 ezer, egy középiskolásra 50 ezer, míg egy egyetemistára 90 ezer forintot költenek szüleik! Sok mindennel lehet spórolni, az alább felsoroltak közül biztos lesz egy - pár, amit te is ismersz. Kismamáknak, kezdő anyukáknak biztos nagy segítség, úgyhogy kezdjünk is bele! A sorozat első részében a kedvezményekről esik szó. Hol, és milyen árengedmények találhatók, és mit kell tenni értük? 

1. Kiszámolták, hogy havonta egy gyermekre átlagosan 10000 forintot költenek csak pelenkára. Ez rengeteg pénz. Aztán ott van a szeméttermelés, a büdös, nehéz pelusok kicipelése a lakásból, blablabla. De mégis, milyen sokan használnak még eldobható pelenkát! Többek között én is. Az ok: Lusta vagyok és praktikus gondolkodású. És nem mellesleg,  100 év sem lenne elég ahhoz, hogy a családomat átszoktassam a két napi mosásra  (a mosható pelusokat kb. ennyi időközönként mossák), mert nálunk ez egy hülye berögződöttt szokás, hogy hétvégén, CSAKIS HÉTVÉGÉN mosunk, és ilyenkor elszántan mászunk fel/át a szennyes ruha kupacokon, akár a törökök az Egri várra. 

Bocsi, kicsit túl hosszú lett az antré. Szóval: Ez a pont most csak azoknak szól, akik szilárdan kitartanak az eldobhatós mellett. 

• Mindig körültekintően böngészd át az újságok akcióit pelenka terén! 

• Hány darabot kapsz, mennyiért?

• Biztos a kisebb kiszerelést éri meg többször megvenni? 

• A DM mindig (vagy legalábbis elég gyakran) biztosít kedvezményes kupont pelenkára. Valamikor Pampersre, valamikor Liberora. Általában a Liberót nyaggatja minden üzlet, igazából nem tudom miért, talán azért, mert Magyarországon ez volt az első eldobható pelenka márka.  Mi is ezt vesszük most, mert ha legalább olyan lajhár vagyok, hogy eldobhatót használok, akkor legalább olyat vegyek, ami kicsit zöldebb. Lényeg a lényeg, hogy átlagosan minden hónapban (MOST IS!!!) 15% levonás jár a pelenka árából. Egy kuponnal több pelenkát is meg tudsz venni kedvezményesen. Ehhez jöhet még az Active Beuty kártyádon felhalmozott pontokon vett kuponfüzet. Numero 1.: Az 50 pontosban MÉG 25% vonódik le a legdrágább termék árából (Gyanítom, hogy nálad is a pelenka a legdrágább a kosaradban anyukaként, nem egy 15000 forintos D&G parfüm...), de ezt a kedvezményt csak egy pelenkánál lőheted el. Numero 2.: Ha van elég pontod, kiválthatod a 150 pontos kuponfüzetet is, amiben 15%- os végösszegi kupon is van. Én múltkor mázlista voltam; a DM küldött végösszegi kupont postán, így egy vásárlásnál el tudtam lőni háromfajta kupont is: Egy - 15% -os kupont az éppen aktuális pelenka márkára, egy 25% -os kupont a legdrágább termékre, és végül a 15 % - os végösszegi kupont. Ez az utóbbi úgy működik, hogy minden megvásárolt termékből levon 15% - ot. (Legalábbis nekem ezt mondta a DM - es csajszi.)
  Tehát, adott egy 84 darabos Libero pelenka, 5299 forintért. Ebből lemegy 15% (bababónusz) még egyszer 15% (végösszegi): 3828 Ft, éééés még lejött a 25% - os kupon is! Akkor összesen 2871 forintot fizettem egy olyan 84 darabos pelenkáért, aminek alapjáraton 63 forint a darabja! A három kuponnal összesen pedig (betojtok): 28 forint. És góóóóóól, de még milyen széééép góóóóóóól!!!
  Ez persze sajnos nagyon ritka alkalom, örülök, ha 50 pont ücsörög a kártyámon.... de még az is szép spórolás! Egy bababónusz kupon + egy - 25% - os  kb. 3378 forintra fogja lefaragni a pelenka árát. DM bababónuszról ITT
  
  
  2. Persze a Rossmann sem szégyenkezhet, az ő Rossmanó kedvezményével is sokat lehet spórolni. Általában a tápszerre és a bébikajákra megy a játék, továbbá már a kismamák is élvezhetik az általuk kínált lehetőségeket. A Rossmann babaprogramról ITT olvashatsz, és regelhetsz is.
  
  
  3. Ahova csak tudsz, regisztrálj a neten, kedvezményes kártyákért. 
  

  Manapság már sok bababolt ajánl klubkártyákat, amikkel ezreseket is spórolhatsz. Pl. Babaszafari, Minimanó. Emellett egyéb oldalakkal is szerződésben állnak: Például: babakassza, baba - mama tudakozó. Itt vannak a linkek:

  • http://babaszafari.hu/
  • http://www.minimano.hu
  • http://www.babakassza.hu/ - Náluk ingyenes a kártyaigénylés, ráadásul a saját picúrod képét is ráteheted. Ingyen kipostázzák, és a Babaszafarin -7%-ot számolnak le. 
  • http://babamamatudakozo.hu/ - Itt is lehet klubkártyát igényelni. Nekem még ideiglenes van, nem tudom, mikor kapom meg az eredetit...

  Továbbá rengeteg kuponos honlap van már az interneten, ahol 50 - 70 vagy akár 80%- kal olcsóbban is vásárolhatsz különböző oldalakon. Én ugyan még nem vettem kupont, de sok jót hallok róla. Pár kuponos oldal:

  • http://www.babakassza.hu/
  • http://kuponokat.hu/
  • http://www.deallx.hu/
  • http://www.kuponvilag.hu

  
  Ennyit a kedvezményekről dióhéjban. :) A sorozat következő része (kedden) a Babahigiénia lesz, melyben a mosható pelusról is lesz szó!

Jár a baba jár, mint a kismadár...

Az anyaságnak sok oldala van. Van szép is, van rossz is. Utóbbi például a versengés. Nem nagyon akarok kitérni erre a témára, mert már írtam róla korábban, de ehhez is hozzá tartozik. Valljuk be: Hányszor, de hányszor képzeltük el, hogy na majd ilyenkorra már kúszni/mászni/járni fog? Aztán hopp, a szemünk fénye alaposan keresztülgázol a rózsaszínű habon, sőt egyes esetben jól fel is falja. Csak arra akarok kilyukadni, hogy tavaly augusztusban  én is vigyorogva hintáztam a kertben és nagy sóhajjal tudatosítottam magamban, hogy: Na, jövőre ilyenkor már rohangálhatunk utána! Ja. Ahogy én azt elképzeltem. Úgy mint azt, hogy a gyermekem nőni fog, mint a dudva, pár megfázás, vagy fogfájás, eleséssel vegyítve - ahogy a nagykönyv meg van írva. Ehelyett már kétszer jártunk az intenzíven, kétszer volt mesterségesen lélegeztetve, élet és halál között. Na ilyen az, amikor szembeköp a jóisten. És persze ott van az a bizonyos közösségi oldal, nem akarok reklámozni (Facebook), ahol ugyebár minden kedves gyermekes ismerősömet láthatom. Cilike már szalad (nem baj, hogy egy hónappal később született mint a fiam), Gézuka már kanállal eszik (nem baj, hogy majd négy hónap van a két kölök között). És akkor itt van eme gyönyörű, bájos mondat: MINDEN GYEREK MÁSHOGY FEJLŐDIK, TESSÉK NYUGODTAN LENNI! NEM KELL SIETNI, JÓL VAN AZ! MAJD ELINDUL! És csak telnek a hetek, az egy évből 13 hónap lesz, majd 14. A kósza, lelkes augusztusi gondolatok eltűnnek mint a kámfor, és marad a valóság. Persze nem ez a természetes,  legalábbis az én környezetemben (szerencsétlenségemre) mindig olyan anyukákkal futok össze, akiknek már 1 évesen járt a gyereke.

Mit járt? Szaladt, kérem szépen!

Na de jól elkanyarodtam. Bármennyire fáj, tudomásul kell venni, hogy az én fiam fejlődési üteme más; ő később tanult meg ülni, kúszni, mászni, mint a legtöbb gyerek. De ebben közrejátszottak a hosszú, lekötözött hetek a kórházban.  De tévedés ne essék, nem azért fáj, mert az én gyerekem későn érő, hanem a többi anyuka hozzáállása a dologhoz. Nem kell részleteznem. De ez minden szülőben benne van, ha Levi járt volna el 11 hónaposan, valószínűleg én is ezt csinálnám, hogy: Húú, még nem jáááár?? Háááááát, majd elinduuuuul, ne fééélj! [Bezzegazéngyerekemsokkalokosabbügyesebbpedigfiatalabbismintennekakölyke] Ez egy rettenetesen bunkó, gonosz, és förtelmes tulajdonság, és ha tetszik, ha nem mindenkiben benne van. Legalábbis nagyon kevés kivétel van. És a java még csak most kezdődik, majd jön a színezés, az öltözés, szobatisztaság, suli, és soha nem lesz vége! Soha. 

Amivel ártunk

Hiába, a versenyszellem, az versenyszellem. Sok helyen jön a párnával kitámasztás, az ágyban felállítás és gyors kép készítés, amíg a gyerek el nem borul. Na meg az a hülye komp. De mi történik ilyenkor?

A korai állítás, vagy járatás hatására megterhelődnek a pici ízületei és a szalagjai. Az izmok még nem elég erősek az álláshoz, járáshoz, így a szalagok megnyúlhatnak, az ízületek pedig terhelődnek. Ennek következménye pedig a későbbiekben láb és boka statikai probléma, vagy gerincprobléma is. 

A lépcsők

Ahhoz, hogy a baba megerősödjön és megfelelően felkészüljön a későbbi életr, végig kell menni az alábbi szakaszokon:

• fordulás
• gurulás
• kúszás
• mászás 

Általános tévhit,  hogy a járás a legfontosabb szakasz, pedig ez nem igaz. A mászás erősíti a babát és

segíti az egyensúlyérzékét, térlátását.

Mielőtt a kicsi járna, lehetőséget kell neki adni, hogy minél tovább másszon. Hét hónapos kora után kevesebb ideig hagyjuk a járókában (nekünk mondjuk nincs is járókánk, el sem fért volna a lakásban), és biztosítsunk nagyobb teret a mozgáshoz, ugyanakkor kevesebb lehetőséget a felkapaszkodásra, felállásra. Hagy másszon a székek alatt, lépcsőzzön! 

Ne támasszuk a babát ülve, illetve ne vezessük kézen fogva, mert ez a tartás csak fokozottan terheli a gerincét és a lábát is! (Pedig ez a járatás már nagyon régóta szokás, és  mostanság is rengeteg ilyen kép van a neten)

Járást (nem) segítő játékok

A járást segítő játékoknak nagy divatja van mostanság, én is gondolkoztam rajta, de inkább utánaolvastam.  Ezek az eszközök megváltoztatják a járásképet. A használatuk során a baba kicsit előre hajolva megy, így a törzs helyzete és a végtagok mozgása is eltér a normál járás képétől. Az előre dőlt támaszkodás miatt a pici egyensúly - és koordinációfejlődésére sincs megfelelő lehetőség.  

Edzés - másképpen

Nagyon fontos az izomerő kialakítása az első lépések előtt. Ezt úgy tudjuk biztosítani, hogy a babát sokat hagyjuk mászni, ha hason játszik - így fejlődik a hátizomzata. 

Én így edzem Levi talpizmait:

Pelenkázás, vagy fürdetés után végigsimítom  belső talpélét, a nagy lábujjig. Erre a simogatásra a baba lábujjai behajlanak, ami a talp izmait erősíti. Ezt a játékot folytathatjuk a lábujjak alatti párnáknál pl. a kisujjtól a nagy lábujjig. Ha a lábujjak lábháti oldalát simogatod, a kicsi nyújtani és nyitni fogja a lábujjait, ami szintén nagyon jó izomerősítő.   

Dr. Járomi Melinda gyógytornász, főiskolai adjunktus írása alapján

Pacal vagyok, egyedül én nem utazok!

Csakhogy magunkról is jelentsek egy kicsit... az utóbbi hetekben, mint már írtam a hasmenéssel küzdünk, ami hol előjön, hol nem. Gyakorlatilag már éjjel is kakás pelenkákkal álmodok, annyit kellett cserélnem az utóbbi időben... :D Hol a fogzás miatt, hol azért mert elkapta a nyári hasmenéses vírust, most pedig halvány lila gőzöm sincs miért. De nem adom fel, továbbra is kitartóan működök pelenkázó robotként a nap 24 órájában, és mosollyal a képemen készítem el a menta teát hasfogó porral és keverem a sópótlós vizet. Na jó nem. Namég. 

Ezektől eltekintve megvagyunk jelentem alássan, a föld még mindig csábítóbb a fiatalúrnak mint a magaslati levegő - amit bánok is meg nem is. Bánok, mert baromi nehéz, de tényleg úgy elmenni vele valahová egyedül, hogy ne okozzon problémát az, hogy hova tegyem le. Mert ha Szolnokra megyek vele pl. nem hagyhatom a földön, ha nekem el kell mennem vécére, vadidegenre meg természetes, hogy nem bízom. (Ezzel kapcsolatban várok tippeket, hogyan lehetne megoldani). Baromi fárasztó és idegölő, és közben kapom azokat a megjegyzéseket (drága nagyitól is), hogy nem igaz, hogy nem tudom megoldani egyedül, anyák ezrei tudják ezt megcsinálni, és amúgy is, miért nem vagyok egy szuperhíró, hogy nem tudok kinyitni egy babakocsit fél kézzel, bal kezemben a 9 kilós gyerekkel, és felszállni a buszra, meg jegyet venni. Hjaaaj. De ő tulajdonképpen nem nevezhető hiteles forrásnak, mert ő nem vitt engem meg a nővéremet majdnem minden hónapban havi háromszor orvoshoz, utazott fel Pestre - de ez mind nem igényel további taglalást, BÉNA VAGYOK ÉS KÉSZ és semmit nem bírok megoldani. :D Bezzeg az ő idejükben, amikor már szülés után egy nappal a falat meszelték meg cseresznyebefőttet raktak! A mi generációnk hozzájuk képest lócitrom. Pacalok vagyunk. Ez van.

Tegnap sikeresen megjártuk Szolnokot, szerencsére koraszülött utógondozásra már nem kell vinni, viszont hízókúrára van fogva a fiatal úr, az utóbbi hasmenéses időszak miatt. :D De amúgy meg lett dicsérve és én meg fellélegezhetek, hogy most már csak szemészhez, neurológushoz és a pesti orvosához kell cipelni. :D Ezek is aktuálisak lesznek hamarosan, jövőhéten bumlizhatunk a szemészetre, 19 - én meg neurológushoz. Hát nagyon remélem, hogy oké lesz minden. Bár az utóbbi nem hiszem, hogy el lesz ragadtatva attól, hogy még nem jár a lelkem. De én örülök neki - a nehézségek ellenére is), hogy még mászik, mert noha sokan azt hiszik, hogy a járás a legfontosabb lépcsőfok, nem az. A mászás erősíti a gyereket, segít az egyensúlyérzékben, és ha ez a lépcsőfok kimarad, késik, vagy csak nagyon rövid ideig tart, később tanulási és figyelemzavart is okozhat. Szóval hagy másszon a lelkem, a többi meg hagy bukdácsoljon 8 hónaposan, nem érdekel, hiába vigyorognak a hátam mögött, hogy bruhhahha, az enyém még egy éves sincs, de már megy, a tiéd meg 14 hónapos és még a földet nyalja! (Mellesleg erről majd még lesz szó hamarosan [szept. 9] a Baba hétfőn!)

Az éjszaka pedig olyan vihar volt, hogy majd be tojtam. Olyan hangosan dörgött, hogy már azt hittem, itt menten meghalok! :D És hogy Levi felébredt - e? Dehogy. :D

Ne felejtsétek, játszatok a nyereményjátékon a Facebook oldalamon és várom a vendégszerkesztőket is! ;)

Üdv, Tökmag anyu

Itt a nyereményjáték! :) További részletek a blog facebook oldalán!

Kérem a következőt! .....

Ki vagyok készülve. Nem kicsit, nagyon. Az, hogy el vagyok tűnve, főként annak köszönhető, hogy Levi már két hete beteg. Két napig tök jó volt minden - hétvégén - de  aztán tegnap este megint beütött a krach. A múlthéten 40 fokos láza volt, majdnem naponta mentem vele dokihoz, hogy na most már csináljon vele valamit, mert ezt így nem lehet. Kaptunk 3 csomag sópotló port (amiből készül az infúzió a kórházakban), azt kellett neki innia, ecsetelőt a szájba, aintibiót meg kúpot. 5 nap után rendbe jött, kiderült, hogy egy őrlő volt a ludas, de tegnap elkezdett menni a hasa, és olyan szinten kicsípte már neki a fenekét, hogy visít a fájdalomtól szegénykém. Szóval... ma megint orvos, megint infúzió, megint antibió, folytatjuk onnan, ahonnan abbahagytuk. Vért vettek tőle, mert a doktornő szerint nagyon vérszegény, pedig hiába mondtam, hogy akkor is ilyen sápadt, amikor szedte a vasat, meg hát vért is kapott a kórházban Pesten. Nem kívánom senkinek azt az érzést, amikor a szemed láttára szúrják a gyerekedbe a tűt és ömlik ki belőle a vére, te meg nem tudsz rajta segíteni. Az oltás ehhez képest kutyaszar. És még az a szerencse, hogy amikor a kanült szúrták a fejébe a kórházban, azt nem láttam. Most laktózmentes tápszert kell innia, kaptunk kenőcsöt a fenekére, borsmenta teát kell inni, infúziót, meg valami port kell beleszórni a teájába. Enni meg nem eszik. Nekem meg már a tököm ki van. Na. 

Amúgy meg:

13 hónap után eljött az apukája a barátnőjével, és megnézték Leventét. Az eredeti ok nem ez volt, de legalább látták. Hoztak pelenkát, és anyagilag is kisegítettek egy kicsit, ami jól jött, mert 4000 forintot hagytam a gyógyszertárban megint... 

Megbeszéltük az utóbbi egy évet, letisztáztuk a dolgokat, és rendben van minden. Azt hiszem. Csak furcsa volt. 

Levente még nem jár, de az asztal mellett, kanapé mellett, és a szekrényeknek támaszkodva hipergyorsan tud kotringyolni. Úgy segítem a járást, hogy az asztal mellé rakom a széket, vagy két széket egymás mellé nagyobb távolságra egymástól, és átkapaszkodik. Vagy ha az asztal mellett áll, akkor nyújtom a kezemet, ő megfogja és odalépdel hozzám. Nem igazán jó, ha úgy jártatjuk, hogy fogjuk mind a kezét, és úgy lépked mindenhová, mert így megszokja, hogy ezzel a módszerrel akárhová eljuthat. Lehet persze ezt csinálni, de nem sűrűn, és akkor is vigyázni kell, hogy ne emeljük fel a karját, csak kapaszkodjon bele.

Nem tudom, miért történik vele ennyi minden, hiszen annyira jó kisfiú és akkora személyiség. :) Néha olyanok vagyunk, mint egy szerelmes pár. :) Amikor pelenkázom, sokszor megfogja mindkét kezével az arcomat, magához húzza és szájon puszil. :) Na, olyankor olvadok el. :) Etetni is szokott bizony, beleteszi a számba a kaját - amit általában hagyok, kivéve, ha már szottyos. :D

Sok szót megért már, tudja, hogy ha mondjuk, hogy "Hol van Gombóc Atrúr?" akkor már fogja is a plüss figuráját. (Nemrég vettem neki egy Gombóc Artúrt plüssben).  Azt is tudja, melyik a cica, meg a kutya, mutogatja is őket, ha pedig kérdezzük tőle, hogy "Hol van a tubuka?", akkor is keresi a galambokat, vagy meg is mutatja. Szóval tudja már miről van szó, meg nézi is, a szánkat, hogy is kell formálni a szavakat, de még nem szólalt meg. :) Egyelőre még a "ku" "ku"... - nál tartunk.

Szóval ezek mennek most nálunk, talán egyszer végre nyugi lesz. Talán. Majd 20 év múlva. Akkor meg már azon izgulhatok, hogy vajon milyen vásott leány fogja elszédíteni tőlem. :)

Baba hétfő - Mit egyen a baba: Mintaétrendek

Minden gyerek máshogy eszik, valamelyik kevesebbek, van aki még azt asztallapot is megenné. :) Az utóbbiak táborába tartozunk mi is (egyelőre), így számomra az a fontos, hogy minél színesebben, változatosabban étkezzen Levente. Egy éves kor körül megváltoznak az étkezési szokások, ezeket az alábbiakban fogom kitárgyalni, mintaétrenddel társítva.

1. mintaétrend:

Ha a babád későn kel 8 - 9 körül, egyértelmű, hogy nem éhes a tízóraira. Így a legjobb megoldás a reggeli után, hogy az ebédet hozzuk előbbre. Tehát megreggelizik, a tízórai kimarad, és utána dél, fél tizenkettő körül megkapja az ebédet. Fontos, hogy az ebéd tartalmas legyen, hiszen ha nem lakik jól, hamar megéhezik, és nem tudja kialudni magát  délután. 

2. mintaétrend

Ha a gyermek koránkelő, praktikus a tízórai bevezetése. A reggeli után kb. 3 órával adjunk neki egy babánt, így nem lesz olyan éhes ebédig, viszont nem is telik el vele. Érdemes egytál ételt készíteni ha leves van, ugyanis, ha levest adunk egy kis tésztával, hamar megéhezik, viszont egy időre megtelik vele, így másodikat már nem kér. A legjobb megoldás az, hogy ha nem kap levest és a másodikféléből eszik, vagy a fent említett egytál ételt készítjük el: a levesben lévő tésztából, sok zöldségből főzelék félét készítünk, így sokkal laktatósabb lesz.

3. mintaétrend:

Van olyan baba, aki már nem is tápszerezik, vagy szopizik. Nekik a legjobb megoldás az, ha a reggeli és a vacsi is valamilyen jó laktatós, tartalmas étel, folyadékkal (víz, tea). 

Ügyeljünk arra, hogy minden mintaétrend esetében az étkezések közötti folyadékpótlás a víz legyen, mert az édes italok csak elveszik az étvágyukat!  

A családdal való együttes étkezés természetesen csak pár falatkát jelent, hiszen ez a tápszerrel/ tejitallal tesz ki egy teljes étkezést! (A családdal való vacsi és e között eltelt idő kb. 1, fél óra)

Babamagazin július felhasználásával

Hangya.

Nem is tudom hol kezdjem. Úgy beindult az élet, hogy csak úgy peregnek az események. :D Mi sosem unatkozunk, ha valaki izgalmat keres, jöjjön hozzánk, habár az élmény élvezhetőségét nem tudom garantálni. :D 

1. Fogzás folyt. köv. és úúútáááááloooom!!!! A tegnapi napon még terhelhető voltam, de a mai nap már elszakadt a bugyi. Mellette szarul érzem magam, mert tudom, hogy rossz neki, de akkor is... Még jó, hogy van itthon gyógyszer, mert a foggélünk szart sem ér.

2. Beindult a takarító - kém project: Van egy mini takarítógépünk, ami abszolút környezet barát, mivel nem használ se villanyt, semmit. Hátránya, hogy a mosógép munkája több. :) Ez a kis takarítógép pedig amellett, hogy fényesre polírozza - nyalja (.....) a padlót, speciális kémként működik, aki lépten - nyomon követi a mozdulatainkat. Időnként megtalálható a konyhában, a szobában, néhanapján a télikertünkben is.

3. Naturalizálódunk: Egyre több a kószáló hangya a lakásban. Sajnos a sütőporos attakkom nem jött be, továbbra is van pár vállalkozó egyed aki még mindig a nappali padlóján lődörög, egészen addig, míg a 10 hónapos Lars Ulrich agyon nem csapja őket.

4. Holnap indulunk Pestre, kontrollra. Szorítsatok, hogy ne bömbölje végig az utat a vonaton, nem akarom, hogy leszállítsanak valahol Mordor és Völgyzugoly között. :D

5. Szombaton meg volt a kofáskodás, kerestünk 3000 forintot. :) Bónuszként ráégett a Levi's táskám a vállamra. 

6. Kaptunk időpontot szemészetre és ortopédiára is. Naná, hogy az ortopédia egy időpontban van a neurológiával.

Egyelőre ennyi. :)

Beszámoló :)

Naszóval... egy kicsit elhanyagoltam a beszámolót magunkról... Múlthéten Levi keresztanyjával elmentünk mérésre. 7700 grammal jöttünk ki a kórházból, és most 7300-at mértek. Hát, nem valami jó szám... Úgyhogy most is mennünk kellett, egy hét alatt pedig hízott 3 dekát. Nem sok, de ez is valami. Szegénynek olyan cérnaszál lábai vannak, hogy néha azt hiszem, elpattannak. :)

Viszont valamelyik majom ellopta a plédet a kocsijából, szóval azt üzenem az illetőnek hogy 100X, vizesen és összecsavarva csapjanak arra a retkes seggére vele, majd tömködjék bele úgy, hogy a száján jöjjön ki!! Remélem örülni fog neki.

Elnézést, kicsit elkalandoztam. Amióta ilyen jó idő van, egész nap kint vagyunk a friss levegőn, sokat sétálunk keresztanyuval is a városban. Egész jó színt kapott a pofija. Mármint Levinek. :D :) Kevertem ki neki naptejet, így nem ég le az arca, s nem mellesleg nem több ezer forint, nem úgy mint a boltokban kapható babáknak szánt termékek. :) Rengetegen mosolyognak rá és dicsérik meg, hogy milyen gyönyörű (a sportkocsi előnye, hogy immár látják :D ), az ismerősök pedig mindig mondogatják, hogy tiszta apja. Mármint külsőleg. Még szerencse... én nem vagyok valami kellemes látvány. :D De amúgy tényleg, néha elgondolkozom azon, hogy melyik testrészét, kitől örökölte. A füle meg a szája az biztos, hogy az apjáé, a szeme az inkább az enyém. Fogós kérdés, mert rengeteg a kék szemű mindkettőnk családjában. :) Megosztom veletek édesapám egyik kedvenc mondatát: Hej M., sok mindent elcsesztél már, de ezt az egyet jól csináltad! :D Még mindig nevetek rajta. :D

 A közelmúltban pedig nagy elhatározásra szántam el magam (nem, nem fogyózok :D), ami úgy hiszem, rettentő nehéz és stresszes időszakom lesz, de eddig is sok mindenen mentem már keresztül - ezt is túl fogom élni. Majd tájékoztatlak benneteket. :) 

Legyetek jók és tartsatok továbbra is velem! :) Holnap ismét hasznos dologról olvashattok a Baba pénteken!

Üdv, 

Tökmag anyu

Ezt is megértük :)

Tavaszi ruhatár 1 év alatt

Most már talán vége a hólapátolásnak, kérhetetlenül jön a tavasz, és ideje lassacskán elpakolni a téli bundákat, overallokat. Azonban még nagyon csalóka az idő, fontos, hogy most is odafigyeljünk a kis fióka megfelelő öltöztetésére. Az öltözékek listáját két részre fogom bontani: 0 - 6 hónapos korig és 6 - 12 hónapos korig. 

0 - 6 hónap:

A kisbabád most  született, vagy még csak pár hetes, hónapos. Ebben az időszakban különösen oda kell figyelni arra, hogy megfelelően öltöztessük, hiszen a szervezete még nem elég önálló a betegségekkel szemben. 6 hetes korig a napszakot kell figyelembe venned, tehát érthetően máshogy kell felöltöztetned reggel, mint este. Ha déli sétára készülsz vele, akkor mindenképp készíts takarót is. A hűvös időben való sétákhoz pamutrugdalózót ajánlok, ami jó meleg, és kényelmes is. Már lehet kapni plüss, vagy melegebb anyagból varrt  overallokat is, amik praktikusabbak, és megkönnyítik az öltözék kérdést. Ilyenkor én pl. az overall alá felöltöztetném úgy, ahogy itthon van a lakásban, és egy pamut sapit, valamint egy plüss takarót terítenék rá. 

Viszont, ha jó időben vagytok kint, süt a nap, (mondjuk dél, kora délután) akkor elég egy flanel takaró, vagy egy összehajtogatott pelus is.

A rétegekről annyit érdemes tudnod, hogyha még csak ül vagy fekszik a babád, akkor mindig egy réteggel többet érdemes adnod rá, mint amennyi rajtad van. Pl. Rajtad: Farmer, vékony blúz, akkor neki: Naci, kombidressz, + egy kiskabát.

6 -  12 hónap

A kis tökmag nagy valószínűséggel már ül a babakocsiban, 1 éves kora körül pedig már mozog, bóklászik is a szabad levegőn. Ekkor már csak annyi réteget kell ráadnod, amennyi rajtad van. Érdemes betenni pluszban egy vékony kabátkát, vagy mellényt, ha például szelesre fordul az idő. Ha melegebb lesz újra, akkor csak le kell kapnod róla. Mivel már ülő helyzetben van a babakocsiban, és járni tud, vagy még csak kezd, a lábára be kell szerezned a megfelelő kiscipőt. Erre a célra mindig olyat vegyél, ami jót tesz a kicsi lábának, nem deformálja el, és könnyű. Fontos, hogy fogja és tartsa a lábát, de ne legyen szoros. Jól szellőzzön, és ne ázzon el. Az alábbi cipők a legjobbak:

A sétálós pakk alap felszereltsége mindig legyen egy pléd és egy kiskabát, amiket csak elő kell kapnod szükség esetén, és nem fog érni meglepetés.  Sapka esetében 15 - 20 fokig elég a füles sapka, utána már nem szükséges, helyett egy sima pamut anyagú sapi, vagy surdakalap tehető a babára. Erős szélben vagy napsütésben pedig mindig legyen rajta megfelelő fejfedő!

Pár ruhatipp tavaszra:

Forrás: kismamablog

Kölni meg más

Tudom, hogy megint régen nem jelentkeztem, szánom - bánom is, de Levi meg én is úgy kidőltünk a héten, mint két hasmenéses láma egy kiadós fosás után. Őt jól elkapta a nátha engem meg a frász tudja mi, de konkrétan úgy vonszoltam magam, mint ha lábon lőttek volna... De hogy még izgalmasabb legyen, kontrollra mentünk Pestre, ahol cirka kellemes 4 órát töltöttünk a betegszállító autóban... (és ez csak az odaút volt!) Persze konkrétan majdnem fekve röhögtem, mikor csak öt percet töltöttünk el abban a retkes rendelőben... A dokit (ő vágta fel a húsvéti tojást a hiradóban :D ) tájékoztatnom kellett, hogy hoppá, benne tetszett hagyni egy varratot a gyerekem lábában, szóval + még egy hétig kezelni kell. A műtéti  heget is kennem kell, na, annak a kenőcsnek az ára sem volt vicces... de legalább a hazaút gyorsan elszállt, mert csak mi jöttünk haza, akiket még vitt a betegszállító odafelé, azok befeküdtek a kórházba.

E hónapban is rendesen magam alá vágtam, mert Levinek most is annyi minden kell, hogy örülök, ha 100 forintom marad a hónapban... gondoltátok volna, hogy mi voltunk a hülyék, mert áprilisban akartunk tavaszi kabátot venni nővéremmel Levinek? Aszottra jártuk a lábunkat Szolnokon és a városunkban, hogy találjunk, mert a C&A - s kuponon nem tudtam semmit venni (konkrétan csak ez miatt mentünk fel, mert a közelben csak ott van ez az üzlet), mert egyfajta tavaszi kabátnak mondható valami volt, ami jól nézett is ki mondjuk, de a hátulján lévő feliraton röhögtünk egy jót: Daddy's little cowboy :D Mondjuk szartam volna le magasról, úgyis megvettem volna, csak hát nem volt jó a méret. Cipőt is veszek neki, a Cinegéről rendelek, mert arról sok jót hallottam és nem mellesleg tényleg jó minőségű is és árban is okés. Mármint a legtöbb babacipőéhez képest, amik nem cseszik el a gyerek lábát.) A héten fogom megrendelni neki. Ez lesz az: 

Szerencsére már Levi lábal a náthából kifelé, de még mindig csúnyán köhög... és áldom az eszemet, amiért csak vettem orrszi - porszit, mert elképesztő volt, mennyi mindent ki tud szívni, nem úgy, mint az elemes Gracoja. Ha rám hallgattok, csak orrszit vegyetek! És neeem, nem szívja ki a gyerek agyát. :D

Koraszülött utógondozáson is voltunk, rendben volt minden, majd 29 -én kell mennünk neurológiára, és pirulhatunk is, mert Levente még mindig nem óhajt felülni egyedül. Bár ahogy ma elnéztem, inkább seggen csúszás lesz ebből, mert állítom, hogy nem fenékvakarás szándékával csinálta délután az asztalon... Viszont tapsol, nevet, kúszik (egy jó markos hernyó igazán féltékeny lenne rá!), pontosan tudja, hogy melyik gombot kell megnyomni a telefonján ahhoz, hogy szóljon a zene, s ha az aktuális nem tetszik neki, átvált. A mászás is alakul, mert már nagyon térdelget, sőt már két lakó is van a szájában, csak nem akarja mutogatni, mindig ráölti a nyelvét, hogy ne lássam... Ez biztos valami intim dolog. :D 

Ja a húsvét: Meg volt a locsolkodás ( a csengőt persze diszkréten elküldtük átmeneti nyugdíjba), duplán nem hervadok már el, mert a kisfiam is "meglocsolt". :)
 Kaja volt degeszre, raffaellot csináltam, anya meg répatortát. Na meg persze sonkás szendvics és sonkás szendvics. Nővérem is hazajött egy hétre, nagyon jó volt már vele együtt lenni, na és persze porig alázni scrabble - ben! :D

Szóval most ezek voltak, vannak, holnap újabb témával jelentkezem a Baba hétfőn, a tavaszi öltözékekről lesz szó. Tartsatok velem! 

"Gyerekeink tényleg az élet lényegével kapcsolnak össze minket, prototípusai mindannak, ami világunkban igaz és szép."

Ma megkaptam életem első pusziját Levitől. Ugyanolyat adott, mint régen az apja - akkor ő azt őzikepuszinak mondta. :) Nem csak egyet kaptam, hanem hármat is. :))) Soha nem gondoltam volna, hogy ez ilyen jó érzés!!! Már csak ezért is megéri anyának lenni. :)))

Ha az élettől citromot kapsz, csinálj belőle limonádét

Régen írtam. Tudom. Múlthét csütörtökön felvettek mellé, és egy anyás kórteremben laktunk. Jó érzés volt végre mellette lenni, és úgy éreztem ő is nagyobb biztonságban érezte magát. A körülmények jók voltak, foglalkoztak velünk, és nagyon szerették Levit. Kedden engedtek haza minket, de még előtte kiszedték a lábából a varratokat. És persze, hogy ne legyen felhőtlen az öröm, megkaptam az újabb pofont, mert hát nehogy azt higgyem itt már minden rendben lesz. Egész életében veszélyben lesz. A műtét szövődménye bélösszenövés lehet, ami azonnali sebészeti beavatkozást igényel. És ez akármikor bekövetkezhet. Órákon belül olyan állapotba kerülhet, hogy....

És ezzel a tudattal kell élnem az életemet. Úgy érzem, soha nem lehetek már boldog. Sokan túlzásnak vélik ezt, de ha a saját gyermekükről lenne szó, ők is komolyan vennék. Annyira, de annyira kis szeletet kaptam az anyaság szépségéből - de ezért a kis szeletért is olyan szinten kapkodnom kell, hogy belefáradok. Igyekszem minden pozitívumot, jó emléket, szépséget magamba zárni, hogy minden olyan napomon, amikor már úgy érzem vége,  ezek adjanak erőt. Levi most már soha nem ehet puffasztó ételeket sem, tehát a tej, brokkoli, gyümölcsök java, káposzta, stb. kizárva. 

Ezt mondták nekem: "Amikor kiderül egy gyerekről, hogy bármi módon sérült (más, mint a "többi"), a szülőkben elindul egy gyászfolyamat. El kell siratni, el kell engedni azt a tökéletesen egészséges gyereket, aki a képzeletünkben él, hogy a helyére léphessen az az önmaga miatt tökéletes gyerek, aki viszont van, és megláthassuk azokat az örömöket, amiket ad."

Tudom, hogy lehetne még rosszabb, de mindenkinek a saját baja a legnagyobb. Annyira fáj és csalódott vagyok, hogy a kisfiam nem kapta meg a lehetőséget arra, hogy boldogan és egészségesen élje le az életét. Pedig mit vétett??? Mit véthetett egy 8 hónapos kis lélek? Miért érdemli azt, hogy az apja, aki annak ellenére, hogy tudta, hogy beteg, újra meg sem nézte, és még érdeklődni sem érdeklődik iránta? Miért kell ennyit szenvednie? Miért? Miért? MIÉRT???  

Úgy éreztem, hogy végleg összetört a szívem, amikor a szobánkban lévő másik kisfiúhoz járt az apukája és a szemem előtt játszottak, ölelgette, puszilgatta. Olyankor egyszerűen el akartam tűnni a föld színéről, levegővé válni. Mert nincs annál nagyobb fájdalom egy anyának, amikor azt látja, hogy a kisfia az ágyon ülve nézi az apukát és a kisfiát, ahogy azok ketten szeretik egymást, s neki fogalma sincs arról, mit jelent az a szó, hogy "apa". És arról sem, milyen velejéig romlott ember az, aki őt nemzette. Hogy létezik olyan rossz ember, mint ő.  El sem tudom képzelni, hogy hogy élhettem le 6 évet ez az ember mellett, aki magára hagyta a kisfiát, még akkor is, amikor csak 50% esély volt arra, hogy életben marad. Aki magára hagyta a több mint 80 éves nagymamáját a több tízezres számlákkal, amiket neki kéne fizetnie. És azt sem tudom elképzelni, hogy hogy képes valaki így élni párjaként, mikor ezeket tudja. A dédi meglátogatta Levit a kórházban, örültem, hogy legalább az apai dédnagymamáját láthatja. Mondta, hogy nehéz egyedül, többször is elesett már, a székről, az utcán úgy, hogy azt hitte, sosem áll fel. Kirabolták a nyílt utcán. Alig van segítsége, mert aki megígérte, hogy vele lesz, amíg meg nem hal, lelépett. Annyira sajnálom, hogy nem tudok neki segíteni...

Azt mondták, hogy egy hős vagyok, amiért ennyi mindent elbírok. Én nem érzem magam annak. Már csak az árnyéka vagyok annak az embernek, aki pár évre ezelőtt boldogan, életvidáman elkezdte a főiskolát, tele célokkal és reményekkel. Azt tudom, hogy erős vagyok. Megedzett az élet. Csak belülről sorvadok. A mindennapi aggódás, gyomorgörcs lassanként emészti fel majd a lelkemet.

De ezt kaptam. Majd kihozok valami jót ebből is. Azt mondják, hogyha ha az élettől citromot kapsz, csinálj belőle limonádét. Hát az enyém már kurva erős limonádé lesz.

Baba péntek - Babaápolás

Ejj ejj, ismét irul pirul, jó régen írtam már e témában. :) Ma a baba ápolásról lesz szó. Ha hiszitek ha nem, ez is jó vitatéma tud lenni, egyes anyukák vérre menő harcokat képesek vívni fürdetés témában. Van aki szentül meg van győződve, hogy nem kell a gyereket fürdetni, max egy héten egyszer - kétszer (????????????????), más szerint fontos a mindennapi higiénia. Jómagam az utóbbi táborát erősítem, szerintem a gyerek jó, ha minél hamarabb megszokja, hogy fontos a tisztálkodás. Nem jó a rendszertelen fürdetés, hogy most na jó, ma megfürdünk, utána meg ráér négy nap múlva.... nekem ez nem fér bele, még ha sokan meg is köveznek ezért! Levente szeret pancsolni, és is nyugodtabb vagyok, ha tiszta a fiam, még ha minden pelenkázáskor tisztára is törlöm a popóját. :) Mellesleg már most is izzad egy picit a lába, most hagyjam napokig büdösödni?? 

A fürdető témát már egyszer kiveséztem, természetesen nem mindegy mivel fürdetünk. Azonban ma nem erről lesz téma, hanem arról, hogy alapvetően hogyan is kell elvégeznünk a gyermek higiéniai ápolását.

Körömvágás: 

A körömvágás mindig is mumus a szülők körében, mert a baba nem mindig hagyja magát. :) Az első hónapokban a legpraktikusabb megvárni míg elalszik, s utána orv módon levagdosni a megnőtt körmöcskéket. Mikor már nagyobb, ez a módszer sajnos már nem jön be, hiszen hamar felébred! :) Én nem a lekerekített ollóval vágom neki a kezén, hanem a csipesszel, mert ezzel egyszerűbb, gyorsabb. 

 

Mire kell odafigyelni:

 

 - Legyen neki saját kisolllója

- Célszerű minden alkalom előtt alkohollal letörölgetni

- A babát vegyük az ölünkbe. Ha jobb kezes vagy, a bal combodra és karodra fektesd háttal, majd a bal kezeddel fogd meg a baba kezét. A jobb kezeddel vágd le úgy a körmét, hogy bele ne kapj a bőrébe, hiszen a seb később begyulladhat és elfertőződhet. Ha a csecsemő még nem ül, fekve is megoldhatod a körömvágást, és nem kell attól félned, hogy belehajol az ollóba.  

- A kezén ívesre vágd a körmöt, a lábán pedig egyenesre, nehogy benőjön a bőrébe. Levinek már volt így - sajnos a lábán nem engedi a körömvágást, így gyakorta nem sikerül úgy lecsattogtatnom, mint ahogy kéne, s belenő. :(

- A kezén hetente, vagy sűrűbben is levághatod, a lábán viszont ráér havonta is. 

Koszmó:

A rettegett. A mumus. Minden szülő rémálma. Csúnya, nem szép látvány és rohadtul nehéz levakarni is. Ez a kis szemét a baba kutacstájékán szeret időzni, de megjelenhet a szemöldök, vagy a fül mögött is. Noha a babát egyáltalán nem zavarja, foglalkozni kell vele, hiszen táptalajt nyújt a gombáknak, és gátolja a bőr, valamint a hajhagymák anyagcseréjét is! 

Ápolása:

 

- Hidegen sajtolt napraforgó olajjal kend be az érintett területet fürdetés előtt (de jó a sima babaolaj is!)  és tegyél a kicsire sapkát. Fürdetés közben pedig egy durvább kefével dörzsöld le. Édesanyám, sőt még az ő anyukája is egy horgolt terítő darabot használt a leszedéshez. :) Nem szükséges drága koszmó elleni samponokat, kencéket venni, bár ezt mindenki saját maga dönti el, és persze a pénztárcája. A gyengéd kefés dörzsölés után mosd meg a baba haját, szárítsd meg, és fésült meg babafésűvel. 

- Ne kapargasd, mert felsértheted a baba fejbőrét!

- Általában nem sikerül az első alkalommal eltávolítani ,szóval légy türelmes! :)

- Ha a koszmó nagyon makacs, érdemes felkeresned az orvost, aki receptre írható kenőcsöt fog neked ajánlani. 

- A kiújulás ellen nagy segítség a koszmó elleni sampon, bár ezek nagyon drágák. 

Fülpuci:

 

A fülzsír a hallójáratban elhelyezkedő speciális mirigyek terméke, ami elhalt hámsejteket, port, szennyeződéseket, szőrszálat is tartalmaz. E "gusztustalanság" távozása teljesen természetes folyamat, és nem ajánlatos a hallójáratba nyúlkálva eltávolítani, mert betömődhet, illeetve hámsérülést is okozhatunk! 

- A fül - orr gégészek egyáltalán nem ajánlják a a fültisztító pálcika használatát, mert eldugíthatja a hallójáratot. Meg kell várni, amíg a magától távozik, és így könnyen ki lehet törölni a fülkagylóból. illetve a bemenetből. 

- A babáknál hasznos a biztonsági fültisztító pálcika, szigorúan csak külsőleg! 

Köldök ápolás:

 

Mivel Levi már 16 napos volt, amikor hazahoztuk, én megúsztam a köldökcsonk ápolását (megjegyzem be voltam tőle szarva rendesen... :D). 

Szülés után az eddig fontos szerepet betöltő köldökzsinórt elvágják, és elzáródik, mert már nincs rá szükség. Ez a köldökcsonk, amit a leesésig gondosan ápolni kell, hogy megelőzzük az esetleges gombás, baktériumos fertőzést. 

Kezelése: 

 

- A csonkot mindennap legalább egyszer tisztítani kell, ha váladékosabb naponta 2 - 3 alkalommal is!

- A fürdetést kevés vízben végezzük, hogy minél kevesebb esély legyen arra, hogy nedvesség éri!

- Az ápoláshoz szaliciles alkoholt és hexachlorofenes hintőport kell beszerezni, amit az orvos ír fel neked!

- Érdemes fültisztító pálcikát használni, mert ezzel könnyedén be lehet törölni a csonk alá.

- Ha kész az alkoholos törlés (alkoholba mártott fültisztító pálcikával gondosan töröld körbe a csonkot), hintőporral szórd körbe, a csonk alá. Az alkohol és az utóbbi is fertőtlenít, valamint szárít!

- A rendszeres ápolás alatt a köldökcsonkot tartó rész egyre vékonyabb lesz, míg le nem pottyan.  

- A leesett köldökcsonk után előfordul a köldök vérzése, ami nem probléma, nem kell megijedni! Továbbra is ki kell tisztítani alkohollal és beszórni hintőporral az érintett területet.

- Ha már teljesen tiszta a köldök, olyan mint mindanyiunkét, már érheti víz is. 

- Ha további elváltozást, köldök körüli bőrpírt, vagy kinövést észlelsz, természetesen keresd fel a dokit!

Otoltics Györgyi, védőnő írása felhasználásával, Babamagazin 2012. december

1 év

Utólagosan is elnézést kérek a nagy szünetért, nagyon nehéz napjaim voltak mostanában... neurológushoz, MR vizsgálatra jártam, Leventét is vinni kellett koraszülött utógondozásra, fejlődés - neurológiai vizsgálatra. Haladnom kellett a szakdolgozatommal is, ez a rohadt rekreáció már a fülemen jön ki... 

Egyelőre még nem derült ki, hogy SM -ben szenvedek -e, ahhoz hogy eldöntsék, még jó pár vizsgálat szükséges. Fél év múlva újra mennem kell MR - re, utána pedig a főorvoshoz megint a kórházba. Mostanában nem jöttek ki a tünetek, remélem ez így is marad, most a D vitamint kell szednem   ezerrel. Még az injekciót megúsztam, remélem ez így is marad majd.... 

Levente pedig remekül van, szépen fejlődik, a doktornő meg van vele elégedve. :) Szépen ül, fog, nyúl a tárgyakért, fordul oda - vissza, gügyög. :) Egyelőre még csak mi ültetjük le, de már nem is bírna meglenni hason... :D Szép egyenes a háta, nem dől el, szóval neki az állandó fekvés már bünti lenne. A doktornő még egy hónap haladékot ad neki, hogy magától fel üljön, utána besegít. De látta rajta, hogy alakulóban van, és valószínű, hogy oldalt fekvésből sikerül majd neki a felülés, mert látta, hogy támaszkodik a kezére. :) A kúszás még mindig nem akaródzik, úgy látszik, gurulva kényelmesebb elérni a tárgyakat. :D Egyébként már most látszik rajta, hogy egy nagyon kedves, szociális gyermek lesz, mert ma a védőnőnél ott ült mellette egy másik baba, és megtapicskolta, gügyögött hozzá, mosolygott rá, és odadobálta a játékát, hogy játsszon vele. :D Csodálatos egy kisfiú. :) 

És ma van egy éve, hogy egyedülálló vagyok - hihetetlen, hogy múlik az idő. Eljutottam arra pontra, amikor már minden áltatás nélkül azt mondom, hogy örülök, neki, hogy így történt. Örülök, hogy elment, mert nem lettem volna vele boldog. Nem volt normális, és nem is tudott volna apaként viselkedni, és nem csak azért, mert neki sem volt soha. Nem csak én nem éltem volna mellette nyugodtan, hanem Levi sem. Szép volt az a hat év, szép a maga kis élményeivel. Kamasz voltam, naiv,  bizakodó. :) De az utóbbi egy év sok mindenre megtanított. Nem mondom, hogy nem vagyok boldog - igaz, hazudnék, ha azt mondanám, nem voltak már jobb éveim - de még ha magányosnak és szerencsétlennek is érzem magam, tudom, hogy egyszer én is megkapom azt a férfit, aki szeretni fog, és megbecsül. Még ha éveket is kell rá várnom. Boldog vagyok azért, mert velem van számomra a világ legcsodálatosabb kisfia, és olyan szülőkkel és testvérrel áldott meg az ég, akiknél jobban nem kívánhatok. Mindenben mellettem állnak, segítenek, s kiállnak mellettem, jóban és rosszban. Nekik köszönhetem, hogy az utóbbi egy évben nem a pszichiátrián kötöttem ki, vagy még rosszabb esetben a hullaházban. Mert bevallom, sokszor volt olyan pillanatom, mikor azt hittem, nem bírom tovább. 22 évesen még nem készül fel az ember ilyen dolgokra. De nekem fel kellett. Fel kellett dolgoznom, amikor az a 6 év, amiről azt hittem, szép, egy telefonhívás alatt darabokra hullott. Fel kellett azt is, amikor az élettelenül lötyögő fiammal elrohannak, s még egy pillantást sem vethettem rá. Amikor csak egy kis lyukon érhettem hozzá. Amikor úgy tudtam megfogni először, hogy a nővér éppen megigazította az inkubátorban a takaróját. De soha nem fogom elfelejteni azt a kék szempárt, amikor először rám nézett. Tudom, hogy tudta, hogy én vagyok az anyukája. És ennél jobb érzés nincs, higgyétek el.

És még sok minden volt, amit el kellett viselnem...de még mindig itt vagyok... :D Optimistának kell lenni, mert különben legyőz az élet, s ezt nem szabad hagyni.

Baba hétfő - A hordzás, mint ősi tevékenység

 

Európában a hordozás az 1960-as években valóban „hóbortból” született újjá – az amerikai hippimozgalom közvetítésével. A hippik mintaképéül a természettel harmóniában élő népek életmódja és eszközei szolgáltak. Ezek közé tartozott a hordozókendő is. Persze, az emberek többségétől a gyermek testközelsége iszonyatosan távol állt. Az úgynevezett fejlett társadalmakban már csak a lenézett, szegény, összetartó közösségeket alkotó népek – spanyol ajkúak, eszkimók, cigányok – hordozták kicsinyeiket.

S bár a hippik kora letűnt, a hordozási „hóbort” megmaradt, csöppnyi teret nyert a többségi társadalom többnyire értelmiségi fejeiben. A hippik után szabadon az elit tagjai is egyrészt egyre bátrabban mertek ösztöneikre hallgatni – kezdték elhinni, hogy ilyen nekik is van –, másrészt a tudományban hívők számára kutatások igazolták: a hordozás jó. Sőt! … Majd a 70-es években kialakult a hosszú, keskeny hordozókendő, ami a modern kor anyáinak lett sajátja.

És a hippik előtt? Európában a XV-XVI. századtól térségenként külön-külön alakultak a hordozás eszközei. Egyházasdengelegen például a kisgyerekeket hamvasban, Turán tacskában, a svédeknél bälgban, Walesben pedig Siol Faguban kötötték magukra szüleik. És itt fontosnak tartom kiemelni, hogy hordozni csak ott lehet, ahol a gyerekekről saját szülőjük gondoskodik. Ez pedig a XVII-XVIII. századi Európában a szegények kiváltsága. Tehetős körökben a gyermekeket dajka szoptatja, levegőzteti, neveli – szerencsés esetben szeretettel. Nem véletlen, hogy ekkor jelennek meg – egyes források szerint először Viktória királynő udvarában – az első babakocsik. Az eleinte mókás játék idővel elterjedt, napi szállítóeszközzé avanzsált. Hordozni pedig immár csak a legnyomorultabbak hordoztak, no meg a távoli tájak vademberei.
Az a tény, hogy a középkor után tájanként fejlődtek a hordozóeszközök, nem azt jelenti, hogy előtte ne hordoztak volna az emberek. Éppen ellenkezőleg. A hordozókendő a középkorban Európa-szerte mindennapos eszköz volt. Erről tanúskodik számtalan kendővel ábrázolt (szoptató) Szűz és Szent. Közülük kerül ki az első ismert hordozós művészi ábrázolás is, Giotto Menekülés Egyiptomba című alkotása. Egészen bizonyos, hogy ott, ahol a Kisjézus kendőben utazik édesanyja ölében, a kor hétköznapi anyái is eképpen vitték gyermekeiket.

A középkor azonban messze nem a kezdet. Ugorjunk csak vissza időben pár millió évet, s figyeljük meg mi is történt. Az emberős felegyenesedett, szőre megritkult, utódai gyámoltalanul születnek, folytonos testközelséget igényelnek. Az embercsecsemő viszont – a majomtól eltérően – hónapokig képtelen anyján megkapaszkodni. Az egyedfejlődés során tehát a kisbaba hordozási igénye megmaradt, de neki s még inkább gondozójának hordozós adottságai elvesztek, átalakultak. Az életben maradáshoz eszközre volt szükségük. Több antropológus vélekedik úgy, hogy az ember által készített első eszköz valamilyen gyermekhordozó lehetett.

A baba- és gyermekhordozás tehát így vagy úgy, de végig kíséri az emberiség történetét. Ahogyan az élet minden területét, a gyermeknevelési szokásokat is az adott kor, kultúra értékrendje határozza meg. Van, ahol a túlélés a fő szempont: az utódok hordozása létkérdés. Másutt az együttélés azt jelenti, hogy gyermek éppoly része saját társadalmának, ahogyan a felnőttek. Az egészen aprók is a többiekkel együtt léteznek, mozognak, velük egy szinten – átvitt és szó szerinti értelemben is – méltósággal élnek. Ez csakis hordozva kivitelezhető.

Megint más társadalmak az önállóságot emelik minden egyéb érték fölé. A társadalom egyénekből, sok-sok „én”-ből áll. Ez tükröződik a gyermekekkel való viszonyban is. A legkisebbeket is önmagukban értelmezik. E szemlélet szerint a tőlük is elvárják, hogy jól viseljék az egyedüllétet; a babák saját szobát, ágyat, a közlekedéshez külön eszközt kapnak. Az ilyen társadalom, paradox módon, a gyermekeket anyjuk nélkül kezeli, „látja”, még akkor is, ha az általa oly nagyra becsült tudományos kutatások többször is egyértelműen kimutatták: egészséges, harmonikus fejlődés a csecsemők, kisgyermekek esetében folyamatos testkontaktus biztosítása (hordozás) nélkül elképzelhetetlen.

A baba- és gyermekhordozás története több millió éves. Az emberek, gyermekek testkontaktusigénye az évmilliók alatt változatlan, a társadalom tekintete, értékrendje változik csupán…

(A cikk megjelent a Zsebibaba füzet 2009. szeptemberi számában.)

 

Hogyan hordozzak?

Az itt leírt szempontok egyformán érvényesek bármely hordozóeszközre és bármely hordozási pozícióra.

• A gyerek lába legyen terpeszben, és térdben behajlítva. Ez kb. másfél éves korig - pontosabban a stabil járni tudásig - azért fontos, hogy a gyerek csípője egészségesen fejlődjön, utána pedig azért, mert neked is így a legkönnyebb őt vinni. Csak akkor állhat így a lába, ha a hordozóeszköz a olyan szélesen támasztja alá, hogy nem csak a feneke alatt van, hanem az egyik térdhajlatától a másik térdhajlatáig ér. Hosszú combú nagy gyerek lábát megfelelő hordozóeszközben elég lehet bő combközépig megtámasztani.
• A baba olyan szorosan legyen felkötve a hordozójára, hogy akármerre mozdulunk (hajolunk, dőlünk), a baba teste egyforma szorosan simuljon hozzánk. Ez biztosítja a gyermek gerincének egészséges fejlődését, a baba teljes biztonságérzetét és a mi kényelmünket, egészségünket is.
• Honnan tudod, hogy elég szorosan van-e rajtad a baba? Ha tudod szorosabbra kötni úgy, hogy az neked még kényelmes, kösd szorosabbra. (Ha elöl hordozod, a szorosabb sokszor magasabbat is jelent egyben.)
• Honnan tudod, hogy túl szorosan van-e rajtad a baba? Ha téged szorít a hordozó (kényelmetlen, nehezebben kapsz levegőt, mint rendesen), próbáld meg, hogy egy picit lazítasz rajta. Ha így jobb, akkor túl szorosan voltatok együtt. Ha neked kényelmes a hordozás, a babának sem lehet túl szoros.
• A hordozóeszköz ölelje körül a baba törzsét. Ez azt jelenti, hogy nem látszik szabadon a baba oldala a babát szorosan körülölelő hordozóeszköztől. Ez is az egészséges gerincfejlődés miatt fontos.
• Öt-hét kilós súlytól kezdve csípőn vagy háton hordozzunk, mert akkortól kezdve az elöl hordozás egészségtelen megterhelés a gerincünk és a medencealapunk számára.
• Mindig fordítsuk a gyermeket magunk felé. Ne hordozzunk kifelé fordítva, mert ez a testhelyzet számunkra kényelmetlen és megterhelő, a babát pedig a hordozás jelentős ortopédiai és lelki előnyétől fosztjuk meg.
• Minden korosztálynak (újszülötteknek, sőt koraszülötteknek is) a függőleges pozíciók ajánlottak. Elöl, háton és csípőn is lehet hordozni már újszülött kortól - megfelelő technikával. Az ülni tudás nem követelmény egyetlen hordozási módnál sem, mert a függőleges hordozás ortopédiai értelemben véve nem ülés.

Mikortól hordozhatom a babámat? Meddig igénylik a hordozást a gyerekek?

Akárhonnan is nézzük a dolgot:

• a baba táplálkozása,
• gerincfejlődése, csípőfejlődése,
• idegrendszeri fejlődése,
• hőháztartása,
• izomfejlődése,
• mozgásfejlődése,
• lelki fejlődése,
• szocializálódása stb,

azt látjuk, hogy az embergyerekek a születésük pillanatától a hordozást várják. Szoros testközelségben fejlődnek optimálisan. (A koraszülött babák végképp.)
Az első jó néhány hónapban a baba igénye az, hogy folyamatos testközelségben legyen. Annyit hordozd, amennyit csak jól esik! Ha neked jó, akkor biztos, hogy minél több a hordozás, a babának annál jobb. Hallgass a szívedre: a cél, hogy a család minden tagjának az igényeit figyelembe véve rátaláljatok a ti saját utatokra. Ehhez nem csak az időtartam a fontos, hanem az is, hogy igazán nektek való hordozóeszközt (esetleg eszközöket) válassz. Olyat, ami igazán illeszkedik mindannyiótokhoz: ami kényelmes, kézreálló, amit szerettek használni, amiben elég csinosnak is érzed magadat, és természetesen tökéletesen kényelmes és egészséges a babának. Az is fontos, hogy tudd, hogyan használd ezt az eszközt, hogy mindez ne csak elméletben legyen ilyen szép és jó, hanem a mindennapjaitokban is.

Az első időszak folyamatos testközelsége után a baba fejlődésével a hordozási igénye lassan, fokozatosan csökken, önállósága, autonómiája nő. Ahogy minden más igényét, a baba ezt is jelzi. Ha eddig hordoztad, akkor biztos, hogy természetes módon, könnyedén meg is érted a jelzéseit, hiszen csodásan össze vagytok hangolódva. A kezdeti "ne dugd el a fejem!", "hagyd szabadon a kezem!", "ringass lassabban/gyorsabban!" kérések után eljön a "tegyél le!" kommunikálása is. A "tegyél le!" kérést az első időkben néhány perc után a "vegyél föl!" követi. Ahogy a baba nő, a két kérés között egyre több idő telik el, és olyan finom az átmenet, hogy talán nem is veszed észre, mikor és hogyan történt: egyszer csak azon kapod magatokat, hogy a gyerek több időt tölt egyedül bóklászva, mint rajtad lógva. Megközelítőleg hároméves kora után már valószínűleg nem is napi rendszerességgel igényli a hordozást, és persze lerövidül az az idő is, amit egyvégtében rajtad tölt. Négyéves kor felé közeledve, és azt kissé elhagyva már valószínűleg eseti lesz, hogy a gyereknek szüksége van rá, hogy hordozd, akkor viszont semmi nem jön jobban, mint a jól ismert zug anya/apa hátán vagy csípőjén, szorosan, kényelmesen! A nagyfiúk, nagylányok négy és ötéves koruk között kinövik a hordozást.

Ahogyan azt a kezdeteknél is láttuk, természetesen az már rajtatok múlik, hogy a gyerek négy-négy és féléves koráig meglévő - egyre csökkenő - hordozási igényének mennyi teret engedtek. Ha szeretitek a hordozást, akár ilyen sokáig is hordozhatjátok. Ha előbb szeretnétek felhagyni a hordozással, bármikor abbahagyhatjátok. A hordozás lehetőség, sosem kényszer.

 http://www.hordozo.hu/a-babahordozasrol/babahordozasrol-bovebben/kepes-hordozotortenet
 http://www.hordozo.hu/