Nem emlékszem írtam -e (visszakeresni meg lusta vagyok), hogy az orvos berendelt minket az ortopédiára, hogy megnézzék ott is, rendben van - e Levi csípője. Elég érdekes, mert azt mondták ott, hogy rendben van, szabadok a csípői, de ennek ellenére a jelentésén meg oda volt írva, hogy terpeszpelenka javasolt... Nem tudom, most akkor hogy jön ez a kettő össze...
No, ez volt tegnap. Ma pedig egy másik kórházban voltunk, ott pedig koraszülött utógondozáson. Gyorsan sorra kerültünk, szegénykém megint nagyon sírt, mikor vért vettek tőle. :( De nem hisztis baba, mihelyst elmúlt a fájdalom, már újra mosolygott. A doktornéninél és jókat hülyült a gyermekosztályos nővérrel, beszélgettek egymással, bolondoztak, a két doktornő jókat is nevetett rajtuk. :)
Jó lett a vérképe is, már nem kell adnom neki a vasat és a folsavat sem szerencsére.
Mondták, hogy jól csinálom az etetést is, rendben van, meg vannak vele elégedve, és azt is mondták, hogy a főzelékeket is egyre jobban be lehet vezetni. Szokott kapni, általában tízóraira kap, mivel a babáknak akkor érdemes, hogy legyen ideje a pocakjuknak megemészteni. Gyümölcslevet általában a két étkezés között szoktam adni, folyadékpótlás gyanánt. Uzsira már csak pépet eszik, tápot nem, így már csak négyszer eszik egy nap. :) Sosincs vele baj! Tökéletes kisfiú - az én kis tökéletes hercegem. :)
OFF: Ma egyébként volt egy kis (KIS?) izgalom a hazafelé úton - majdnem frontálisan ütköztünk egy másik autóval... hát azt hiszem akkor megállt bennem az ütő. És itt látszik meg az anyai érzés, hogy nem miattam aggódtam, hanem a fiamért...hogy mi lett volna, ha neki baja esik.... :( Bele sem merek gondolni. De az ijedségen kívül nem történt más baj, de őszintén ezt is kihagytam volna...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése