Gyerekkoromban a szüleim gyakran olvastak mesét esténként. Engem nem érdekelt, hogy már majd' leragadt a szemük, a sasszememmel rögtön kiszúrtam, ha sunyin egy helyett kettőt hajtanak, hogy minél hamarabb érjenek a végére, és ki is fejeztem nemtetszésemet ezzel kapcsolatban. Így hát nem úszták meg, végig kellett olvasniuk a mesét, noha én már kívülről tudtam. Még mindig emlékszem arra, amikor kiskoromban életemben először kiolvastam egy mesekönyvet. Körülbelül 8 éves lehettem. Boldogan vittem ki megmutatni, büszkén lobogtatva Bambit a fejem felett, hogy: Nézzétek, egyedül elolvastam! Nővérem csak ennyit mondott rá: Nem is igaz, ne hazudj már!
Hát így kezdődött az olvasás iránti szerelmem, ami még ma is tart, csak hát sajnos nem tudok sűrűn ennek hódolni, amióta Levi megszületett. Azelőtt heti 4 könyvet is képes voltam "elfogyasztani", lehetett az akár az Ember tragédiája (ami még mindig személyes kedvencem), vagy a Harry Potter. De volt olyan is, hogy a karácsonykor kapott könyvemet még aznap este elolvastam. Sokan magatokra ismertetek, igaz?
Az olvasás előnyei
1. Összetartja a gyermeket, és a szülőt
Hiába fáradt az ember, higgyétek el, nincs jobb érzés, mint amikor beleülsz a fotelbe, vagy a kanapéra, vagy a kicsi ágyára, s együtt nézitek a mesekönyvet. Ez az esti "szertartás" akár egy életre összekovácsolhat benneteket, és maradandó élmény is lesz.
2. Az olvasással taníthatod is
Sok olyan vizsgálat készült, melyek során azt elemezték, hogy milyen
különbségek vannak azok között az iskolás gyerekek között, akiknek a
szüleik iskola előtt felolvastak, meséltek, és azok között, akiknek nem
vagy keveset meséltek a szüleik.
A sok meseolvasás fejlesztően hatott a gyerekek tanulási képességeire. Végül
is az a gyerek, aki nem tud összeállítani egy mondatot, nehézségei
vannak a szavak összeolvasásában, hogyan várható el, hogy sikeres legyen
matematikában, tudja az idegen nyelvet, nyelvtant tanuljon?
3. Segít alkalmazkodni
Az új helyzetek szorongást válthatnak ki. Ha a gyermek egy mesében, könyvben hasonló szituációval találkozik, a valóságban könnyebben kezeli majd a helyzetet.
4. Fejleszti a logikai képességet
Az olvasás során a gyermek megtanulja az ok - okozati összefüggéseket, több szempontból nézheti a dolgokat (mit érezhet a királylány, és mit a sárkány). Tapasztalatokat szerez, következtetéseket von le.
5. Növeli a fantáziát
Ha egy könyvben nincsenek képek, a gyermeknek bizony szüksége lesz a fantáziájára. Ilyenkor kialakulnak az általa elképzelt képek, úgy elevenednek meg a szereplők, ahogyan ő szeretné, s ezáltal könnyebben megérti a történetet, könnyebben magáévá teheti.
Az ismétlés mindig öröm
Amikor még nagyon pici a baba, alig érti a szót, de szereti, ha foglalkoznak vele.Ha mesélünk, mondókázunk neki, még ha nem is érti mi az a mese, vers, az ismétlődő szavak kellemes ingert ébresztenek bennük és követelik a folytatást. Pár hónapos korban az ének, és a dúdolgatás van előtérben, de a mondókázásnak is meg van a maga hangulati tartalma. A picik már jól figyelnek a hangokra, élvezetet jelent nekik a hangzásuk.
Mik legyenek az első könyvek?
Manapság nagyon divatosak a plüssből készült 3 - 4 oldalas kis könyvek, amikben kihajtogatható figurák, csipogó, vagy tükör van. Ezek mind hasznosak, hiszen a különböző színek és minták fejlesztik a látását, a különböző anyagok pedig az érzékelését.
Utána jöhetnek a lapozó könyvek, amikben olyan tárgyak, figurák találhatóak, amik a kicsi környezetében is megtalálhatóak, úgy mint például a maci, kutya, hintaló, stb. Mondjuk meg neki, mi micsoda, meséljünk neki róluk, s idővel ő is megismeri majd őket, s meg is tudja nevezni.
A laporelló könyv is igazi klasszikus. Még mi is emlékszünk, milyen szuper kerítés válik belőle, ráadásul strapabíró is. De lehet vele vonatosat játszani, vagy ház funkcióját is betöltheti.
A képzelet ereje
A könyv képei segítik a gyermeket a valóság felismerésében, és az érzelmeire is hatnak.Az első élményei, tapasztalatai is képekben fejeződnek ki, hiszen rajzaikban vetülnek ki érzéseik. Amit megnevez, azt el is képzeli, és el is raktározza magában.
Ami nekünk elvont fogalom, az a kicsinek konkrét elképzelés. Erre jó példa József Attila: Altató verse [Tegye fel a kezét, aki kívülről tudja! (o) ], azon belül is egy bizonyos 3 sor: "A távolságot, mint üveggolyót, megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed..." Ilyenkor a gyerek egyértelműen látja maga előtt az üveggolyót, és az óriást, amit egy könyvben már látott, majd lehunyja a szemét. Őt nem érdekli a kép mögötti tartalom.
A szöveg is jelentős!
A kicsik persze még nem tudnak olvasni, ezért egyértelműen a képek a fontosak a számukra. Viszont ez a képek segítik őket a tudatos felismeréshez és hatnak az érzelmeikre. Viszont a szavak is fontosak! A gyermek anyanyelvi nevelése, és szókincsének gyarapítása ugyanolyan fontos. A szó segíti hozzá a gyermeket, hogy amit elképzelt, azt el is rendezze. S ha még ugyan képekben gondolkozik, a vers, mese, vagy az ismeretnyújtás indítja el az absztrakció, és az elvont gondolkodás felé.
Minél többet olvasunk, a gyermeknek a mese derűs boldogság. Bizalmat ébreszt benne és ez élete végéig el is kíséri majd!
Felhasznált irodalom:
http://www.boldog-gyermek.hu/hogyan_olvassunk_meset_gyermekunknek.html
BABA magazin 2013. január
Forrai Katalin · Sz. Vida Mária · T. Aszódi Éva: Művészetre nevelés a családban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése