Elfelejtettem. Bocs.

Baba szerda - Játék a szabadban

Véééégre itt a tavasz, még ha mostanában ilyen hülye idő is van. Nagyon de nagyon de nagyon vártam már, a február már a komoly depi időszaka volt. :D De már nincs bajom, rügyeznek a fák, csiripelnek a madarak, fekete rigó fiókák csipognak a borostyánunk között, szóval tök hepi minden. Ebből kifolyólag egész nap kint vagyunk Levivel, amit ő persze határozottan örömmel fogad - hiszen télen is addig kint kóricált volna, míg hóember nem lett volna belőle. De most mehet minden: kavicsgyűjtés (tele van a ház velük), bogárszedés, virágszagolgatás (lehajol a virághoz, megfogja óvatosan a szárát, eltartva a kisujját és megszagolja :D), macskahátátvisszafelésimogatás. Másik hobbija pedig a ház állatainak virággal való feldíszítése. :D

Kedvence amikor esik - ilyenkor az egész utca egyik oldala merő pocsolya, amit lelkesen ki is használ. Már remekül elsajátította a páros lábbal ugrálást a vízben, aminek rettentően örülök. Ja. Persze. DE! Miért is jó amit csinál? És mire jó még a víz?

Tapicskolni, sarazni, pacsálni de jó! 

 

 

Könnyű elkészíteni és a hozzávaló is kevés:

• Vödör, csap, vagy pocsolya
• Macska/egyéb kaki mentes homok
• Játszós ruha
• És egy lurkó

Jöhetnek a műveletek: homokszórás, morzsolgatás, lapátolás. Ezek mind jól fejlesztik a finommotorikus készségeket, a kezeket pedig ügyesíti.  A legmenőbb azonban mégis a vizes homok, az aztán a jó móka! Kezdődhet a halkészítés, rákkinyomás, homokvár építés, vizesárok készítés. A vizes homok egy új anyaggal ismerteti meg, valamint megtapasztalja, hogy a két anyag (víz, homok), hogyan viselkedik együtt. Például a kevés vizes homokból  remek várat lehet építeni, a sok víz azonban elmossa azt. 

Az eső jelentősége

 

Míg mi zombiarccal bámulunk kifelé az ablakon, bánatosan követve az ablakon lefolyó esőcseppek kacskaringós útját, addig a gyereknek ez az idő ismét egy felfedezni való dolog. Nekik ez egy újdonság, amit nagyon gyorsan ki kell térképezni!  Lehet pocsolni, ugrálni a vízben, jókat nevetni a felcsapódó vízen. De tanulni is lehet belőle: Rájönnek, hogy az átvizesedett cipő, ruha csak egy kis ideig vicces, utána már kellemetlen (kivéve az én fiamat, ő észre sem veszi...). Ha meleg van, kellemes a zápor, de a hideg van, akkor bizony fázunk vizesen. A víz játék és tanulás, és NEM CSAK A NÖVÉNYEKNEK HASZNOS! :) 

Liccs - loccs!

Próbáljatok ki új dolgokat! Öntsetek egyik edényből a másikba vizet! Így érzékeltethetjük vele a kisebb - nagyobb - belefér fogalmát. Ha nagyobb vödörből kisebbe öntjük, természetesen kicsordul, de ha kisebből a nagyobba, láthatja, mennyivel kevesebbnek látszik benne az a víz, amivel az előtt teli volt a kisvödör. Önts egy vödörbe vizet, tegyetek bele virágokat! Mutasd meg neki az irányokat: Kavard balra, kavard jobbra! Tetszeni fog neki, ahogy a virág körbe körbe pörög a vízen. 

Elő a krétával! 

 

 

A jó idő érkeztével az ifjú Michelangelók kiélhetik magukat és a járdák színes krisz - kraszokkal lesznek teli. Nem baj, ha még nem tud rajzolni, már az is fejleszti a kézügyességét, ha vonalakat, firkákat húz a falon/földön. Vegyetek vastag, színes aszfalt krétákat amiket könnyen meg tud fogni, és öntudatlanul is memorizálja a színeket. 

 

Csússz le, HOPP!

 

 

Az örök klasszikus, a csúzda is előkerülhet. Már kapható kis méretű csúszda is, ami már két éves kortól is használható. Mutasd meg neki, hogy működik, és meglásd, hamar rájön a módjára! A mászás fejleszti az izmait, az egyensúlyérzékét, a csúszás pedig élvezetet ad. 

BABA magazin 2012. június segítségével

Áprilisi beszámoló

Sziasztok! Még mielőtt elutazunk Győrbe, gyorsan bepötyögöm nektek a beszámolót, amit már köhm...két hete ígérek kb. (Sőt, a nyereményjátékot sem felejtettem el, de egyelőre még nem tudtam ezzel foglalkozni.) Szóval, míg el nem indulunk csütörtökön, pórbálom rendbe szedni a lakást, már egész szoba kinézete van a Leviének és az enyémnek is. Nem nagyon bonyolódtam bele a dolgokba, mert nyárra úgyis szobafelújítást terveztem Levinél, játéktárolókkal, és minden rajztudásomat latba véve falfestményekkel. A következők vannak tervben: Micimackó, Tigris (ezeket mind imádja), Kisvakond. Aztán majd meglátjuk mi sül ki belőle, lehet, hogy a végén tele lesz a fal felismerhetetlen absztrakt mesefigurákkal, lefolyt szemekkel. :D De az biztos, hogy már most gyűjthetek az akril festékre, mert sokba fog kerülni a dolog. 

A kórházról is ígértem beszámolót, így hát itt van: Elsején hasfájástól szenvedett, és mentővel el kellett vinni Szolnokra. Azért hívtam őket, mert Pesten azt mondták, ha bármilyen hasi problémája van, azonnal hívjunk mentőt, mert komoly lehet a baj. Azonban szerencsére nem az volt, viszont benntartottak bennünket 24 órás megfigyelésre, amiből 42, majd 72 óra lett. Végül hétfőn hazaengedtek minket. Ráadásul azért is benntartottak minket, mert Levinek tiszta kiütés volt a bőre, az arca is, mindene. A kórház előtt is mindennap vinnem kellett a dokihoz, a hasa is ment. Egyik nap azonban délelőtt is fel kellett vinnem (a saját orvosunk délutános volt akkor), mert a szeme is bedagadt. Na, attól az orvostól kaptam én olyan lealázást, hogy a mucsaröcsögei vénasszony sem köpött ki még a foghíjas szájából. Hogy mivel etetem én ezt a gyereket??? Apró magvas dolgokat adtam neki???  Nesquik??? (Azt nem is evett még, de mindegy...) Túrógombóc??? Mit képzelek??? (Azt ebédelt hétvégén akkor.) Mellesleg hiába mondtam, hogy esküszöm, mindennél kivártam az idejét, sőt. Tehéntejet meg igazán ritkán kap, azt is csak úgy, ha tejbegrízt készítek neki. Így hát le lettem ba*va, hogy ilyen szarokkal tömöm a gyereket, és most allergiás lett. Na hát el is bőgtem magam otthon, mert tudtam, hogy nincs igaza, és nem is volt. Még jó, hogy nem ő az dokink, mert  a kórházban is ugyanazt derítették ki, mint amit a saját háziorvosunk: VÍRUSOS volt a dolog. Nem tudják milyen vírus, mert nem oda küldték a mintát, ahova kellett volna (.....), de biztos az volt. De szépen rendbe jött, kapott gyógyszert, és másfél hét után szépen eltünedeztek a pöttyei. De őszintén még mindig görcsben van a gyomrom, hogy mikor fog megint előtűnni vajon...
Most meg meg van fázva, úgyhogy megint be kellett üzemelni az orrszi porszit - télen megúsztuk a betegséget, ilyenkor kell lerobbanni, mikor megyünk Győrbe...

De legalább sikerült átvenni a nyelvvizsga bizonyítványomat is. A szóbelim szerintem nem sikerült most, kikaptam a sport témakört. Hát én aztán rohadt sokat tudok a sportról. :D Azt sem tudom, hányan vannak egy focipályán. A képek, amikről beszélni kellett... hegymászás, futás, úszás és foci. Természetesen mindegyiket aktívan űzöm. :D Ráadásul egy fiatal, 17 éves srác volt a partnerem, aki persze, hogy mindent tudott róluk. :D

Nem tudom, mikor fogok legközelebb jelentkezni, de még szeretném nektek megírni a Baba szerdát is és pár húsvéti tippet is megosztanék veletek. :)

Végre sikerült elcsípni kommunikatív hangulatában :)

Baba péntek - Varázslatos könyvek

Gyerekkoromban a szüleim gyakran olvastak mesét esténként. Engem nem érdekelt, hogy már majd' leragadt a szemük, a sasszememmel rögtön kiszúrtam, ha sunyin egy helyett kettőt hajtanak, hogy minél hamarabb érjenek a végére, és ki is fejeztem nemtetszésemet ezzel kapcsolatban. Így hát nem úszták meg, végig kellett olvasniuk a mesét, noha én már kívülről tudtam. Még mindig emlékszem arra, amikor kiskoromban életemben először kiolvastam egy mesekönyvet. Körülbelül 8 éves lehettem. Boldogan vittem ki megmutatni, büszkén lobogtatva Bambit a fejem felett, hogy: Nézzétek, egyedül elolvastam! Nővérem csak ennyit mondott rá: Nem is igaz, ne hazudj már! 

Hát így kezdődött az olvasás iránti szerelmem, ami még ma is tart, csak hát sajnos nem tudok sűrűn ennek hódolni, amióta Levi megszületett. Azelőtt heti 4 könyvet is képes voltam "elfogyasztani", lehetett az akár az Ember tragédiája (ami még mindig személyes kedvencem), vagy a Harry Potter. De volt olyan is, hogy a karácsonykor kapott könyvemet még aznap este elolvastam. Sokan magatokra ismertetek, igaz?

Az olvasás előnyei 

 

 

1. Összetartja a gyermeket, és a szülőt

Hiába fáradt az ember, higgyétek el, nincs jobb érzés, mint amikor beleülsz a fotelbe, vagy a kanapéra, vagy a kicsi ágyára, s együtt nézitek a mesekönyvet. Ez az esti "szertartás" akár egy életre összekovácsolhat benneteket, és maradandó élmény is lesz. 

2. Az olvasással taníthatod is 

Sok olyan vizsgálat készült, melyek során azt elemezték, hogy milyen különbségek vannak azok között az iskolás gyerekek között, akiknek a szüleik iskola előtt felolvastak, meséltek, és azok között, akiknek nem vagy keveset meséltek a szüleik.

A sok meseolvasás fejlesztően hatott a gyerekek tanulási képességeire. Végül is az a gyerek, aki nem tud összeállítani egy mondatot, nehézségei vannak a szavak összeolvasásában, hogyan várható el, hogy sikeres legyen matematikában, tudja az idegen nyelvet, nyelvtant tanuljon?

Kutatás: ITT és ITT

3. Segít alkalmazkodni

Az új helyzetek szorongást válthatnak ki.  Ha a gyermek egy mesében, könyvben hasonló szituációval találkozik, a valóságban könnyebben kezeli majd a helyzetet.

4. Fejleszti a logikai képességet

Az olvasás során a gyermek megtanulja az ok - okozati összefüggéseket, több szempontból nézheti a dolgokat (mit érezhet a királylány, és mit a sárkány). Tapasztalatokat szerez, következtetéseket von le.

5. Növeli a fantáziát 

Ha egy könyvben nincsenek képek, a gyermeknek bizony szüksége lesz a fantáziájára. Ilyenkor kialakulnak az általa elképzelt képek, úgy elevenednek meg a szereplők, ahogyan ő szeretné, s ezáltal könnyebben megérti a történetet, könnyebben magáévá teheti.

Az ismétlés mindig öröm

Amikor még nagyon pici a baba, alig érti a szót, de szereti, ha foglalkoznak vele.Ha mesélünk, mondókázunk neki, még ha nem is érti mi az a mese, vers, az ismétlődő szavak kellemes ingert ébresztenek bennük és követelik a folytatást. Pár hónapos korban az ének, és a dúdolgatás van előtérben, de a mondókázásnak is meg van a maga hangulati tartalma. A picik már jól figyelnek a hangokra, élvezetet jelent nekik a hangzásuk. 

Mik legyenek az első könyvek?  

 

Manapság nagyon divatosak a plüssből készült 3 - 4 oldalas kis könyvek, amikben kihajtogatható figurák, csipogó, vagy tükör van. Ezek mind hasznosak, hiszen a különböző színek és minták fejlesztik a látását, a különböző anyagok pedig az érzékelését. 

Utána jöhetnek a lapozó könyvek, amikben olyan tárgyak, figurák találhatóak, amik a kicsi környezetében is megtalálhatóak, úgy mint például a maci, kutya, hintaló, stb. Mondjuk meg neki, mi micsoda, meséljünk neki róluk, s idővel ő is megismeri majd őket, s meg is tudja nevezni.

A laporelló könyv is igazi klasszikus. Még mi is emlékszünk, milyen szuper kerítés válik belőle, ráadásul strapabíró is. De lehet vele vonatosat játszani, vagy ház funkcióját is betöltheti. 

A képzelet ereje

 

A könyv képei segítik a gyermeket a valóság felismerésében, és az érzelmeire is hatnak.Az első élményei, tapasztalatai is képekben fejeződnek ki, hiszen rajzaikban vetülnek ki érzéseik. Amit megnevez, azt el is képzeli, és el is raktározza magában. 

Ami nekünk elvont fogalom, az a kicsinek konkrét elképzelés. Erre jó példa József Attila: Altató verse [Tegye fel a kezét, aki kívülről tudja! (o) ], azon belül is egy bizonyos 3 sor: "A távolságot, mint üveggolyót, megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed..." Ilyenkor a gyerek egyértelműen látja maga előtt az üveggolyót, és az óriást, amit egy könyvben már látott, majd lehunyja a szemét. Őt nem érdekli a kép mögötti tartalom. 

 

A szöveg is jelentős!

A kicsik persze még nem tudnak olvasni, ezért egyértelműen a képek a fontosak a számukra. Viszont ez a képek segítik őket a tudatos felismeréshez és hatnak az érzelmeikre. Viszont a szavak is fontosak! A gyermek anyanyelvi nevelése, és szókincsének gyarapítása ugyanolyan fontos. A szó segíti hozzá a gyermeket, hogy amit elképzelt, azt el is rendezze. S ha még ugyan képekben gondolkozik, a vers, mese, vagy az ismeretnyújtás indítja el az absztrakció, és az elvont gondolkodás felé.

Minél többet olvasunk, a gyermeknek a mese derűs boldogság. Bizalmat ébreszt benne és ez élete végéig el is kíséri majd!

Felhasznált irodalom:

http://www.boldog-gyermek.hu/hogyan_olvassunk_meset_gyermekunknek.html

BABA magazin  2013. január

Forrai Katalin · Sz. Vida Mária · T. Aszódi Éva: Művészetre nevelés a családban